Már csak ebből is látszik, nekem magamnak is mennyire szükségem van arra, amit másnak is tanítok...
Ha végiggondolom, mi volt 2015-ben nehéz, egyértelműen az elaprózódás az. Ez az én érzésem attól a jelenségtől, amitől sokan szenvednek: hogy egyszerre túl sok mindent kell csinálnom, egyszerre túl sok dologra kell összpontosítanom; hogy túl sok a feladat, és mindent meg akarok oldani.
Ezt hívják másként megosztott figyelemnek. Zenészeknek jobban sikerül, főként a dobosoknak, meg persze a karmestereknek.
Van azért most két - persze nagyszerű emberekből álló - MEET csoportom is; kalapot le a gyógyszergyár előtt, amely Munkatársait egy ilyen programra beiskolázza - ráadásul munkaidőben! (Lehet, majd világgá is kürtölöm, kik ők, ha hozzájárulnak.)
Na, és a minap találtam egy írást a multitaskingról. Ahogy olvastam, mindjárt eszembe jutottak meditálóim, azonnal arra gondoltam, hogy elküldöm nekik. A maga személyes módján majd' mindenki küzd a meditációval a folyamat egy-egy pontján, szakaszában - jól esik ilyenkor egy akár "külső" megerősítés is: nemhiába az erőfeszítés és a fegyelmezettség, hogy az életmód részévé váljon egy olyan gyakorlat, amiről pontosan tudjuk, hogy - most nem részletezendően - minden szempontból kell és jó, de azért néha tényleg nem egyszerű mutatvány...
Pár perce pedig hirtelen ötlettől hajtva nekiültem ennek az új bejegyzésnek: mit érdemes közzé tenni a témában, ha még ezt sem?! Úgyhogy újévi gondolatébresztőnek fogadja mindenki jó szívvel a következő levélrészletet (amely tartalmazza a mondott cikk linkjét is).
Köszönet a két MEET csoport tagjainak, "akik nélkül nem jött volna létre" ez a bejegyzés...
"... A napokban 'jött szembe velem' egy cikk a hálón. Mikor
olvastam, mindjárt Rátok gondoltam, és tudtam, hogy ... megosztom
Veletek: KATT IDE!
Az itt közölt kutatási eredmények – végül is – nem
mondanak újat, mégis szépen összefoglalják a 'multitaszkingos' létforma
nehézségeit. A tünetek, amelyekről a cikkíró megemlékezik, nagyon is ismerősen
csengenek legtöbbünk számára, pedig azt még bele sem veszi, hogy a sokfeladatos
működésbe a magánélet szerteágazó elvárásrendszere, megfelelési kényszerei is
beletartoznak!
Miért is küldöm ezt a cikket? Azért, mert a
meditációval – és mindazzal, amit a MEET során még tanulunk – éppen ennek a
nehezen kikerülhető 'multitaszking' működésnek az ellenszerét alkalmazzuk,
kompenzációját tesszük; megelőző, de azt is bátran kijelenthetjük, hogy
önmagunkat – és áttételesen másokat is – gyógyító tevékenységet végzünk!
Erre a multitaszk működésre válasz az 'örömteli munka'
is, meg Michale Ende Momo című könyve és benne Beppo, az utcaseprő monológja,
és így tovább…"
Minden kedves Olvasónak a Meditálókkal együtt kívánok jó egészséget, örömteli munkát, boldog jelenlétet, az esetleg adódó nehézségeken pedig minél gyorsabb és hatékonyabb túljutást!